Nem értem? - Válaszok

„Miért kell az épületet feltüntetni, amikor az Önkormányzatnál minden papír rendben van?”

Kérem gondolják át a dolgot! A földel, belterületi ingatlannal, „hobbi telek”-kel kapcsolatos változásokat (épületbővítése, bontása, „gyepként használtam eddig a területet de most már felszántom”) mind be kell jelenteni és ezt a Földhivatal felé kell megtenni!!!!

Az Önkormányzat által kiadott határozatban erre fel is hívják az emberek figyelmét, de nagyon sokszor – talán a költségek miatt? – ezen mondat felett elsiklik az ember figyelme.

Nagyon gyakran előfordul az az eset, amikor az emberek ügyeik intézése (adás-vétel, hitelügyintézés, hagyatéki eljárás) során azt tapasztalják: a Földhivatalnál nincs az épület a tulajdoni lapra bejegyezve és a térképről is hiányzik a kérdéses ingatlan. Ebben az esetben csak földmérő által készített változási vázrajz alkalmas ezen hiányosság pótlására! Amikor az Önkormányzat Építési Hatósága kiadja az adott épület használatbavételi vagy fennmaradási engedélyét, akkor a jogerős értesítő levéllel és a határozattal meg kell keresni egy földmérőt, aki ezt a változási vázrajzot elkészíti és benyújtja a Földhivatalhoz bejegyzés céljából. Az épületek megszüntetése (bontás)esetében ugyan ez az eljárás menete.
Egy épületfeltüntetés/bontás földhivatali bejegyzési eljárási díja 6600Ft/ helyrajzi szám (hrsz). Ehhez jön még hozzá a vázrajz készítés költsége a terepi beméréssel együtt.
Ennek díja felől kérem, hogy az elérhetőségek valamelyikén keresztül keressen bizalommal.


„Mikor kell és célszerű földmérőhöz fordulnom?”

Amikor egy ingatlant meg akarok osztatni („eladom a felét a portámnak, mert túl nagy és a szomszéd meg már úgy is kérte”), akkor szintén földmérőt kell keresni aki a megosztási változási vázrajzot elkészíti, leadja a földhivatal felé műszaki vizsgálatra, záradékolásra. Nagyon lényeges, hogy ekkor még a terület nincs megosztva a tulajdoni lap szerint!!! Ahhoz az Építési Hatóság jóváhagyása is kell, valamint szükséges egy ügyvéd által készített okirat is. JELENLEG EZ AZ ELJÁRÁS MÁR A FÖLDHIVATAL HATÁSKÖRÉBE TARTOZIK. A PONTOS INFORMÁCIÓÉRT KÉREM FIGYELJE HONLAPOMAT,AHOL HAMAROSAN MINDEN VÁLTOZÁST MEGTALÁL AMELY 2010 JANUÁR 1-TŐL ÉRVÉNYES!!!Ebben az okiratban rögzítik az adásvétel (csere, ajándékozás, stb) tényét és az ügylet tárgyát képező ingatlan(ok) adatait. Az okirat, a vázrajz és az Önkormányzati jogerős határozat alapján jegyzi be a földhivatal a változást (megosztást, telekhatár-rendezést, telekegyesítést).
Ezen eljárásokat kell követni ha „ki kellene igazítani a telekhatárokat, mert nem jó ez így” vagy mert „túl sok az Önkormányzat által kiszabott telekadó az üres porták után”. Ezekben az esetekben is (telekhatár-rendezés, telekegyesítés) földmérői tevékenység szükséges.

„Nem tudom, hogy hol van a telekhatár!”

A szomszéddal való vitás esetekben vagy építkezés előtt is célszerű felkeresni egy földmérőt, mert sok problémára választ kapunk egy terepi kitűzéskor. Amennyiben a terepi kitűzés során a probléma továbbra is fennáll, akkor már lehet keresni a jogi utat a megoldásra. Gondoljon csak bele?! Ha mindenki elkezdi méregetni a saját maga portáját onnan ahonnan sejti, mennyi bonyodalom keletkezhet? Egy kitűzés és az ezt követően elkészített kitűzési vázrajz még mindig sokkal olcsóbb megoldás mint egy évekig tartó pereskedés a szomszéddal!

„A szomszéd nem hagyja, hogy bejárjak ott a portámra, ahol már nagyon régen járok!”

Ebben az esetben a földmérő által készített szolgalmi jogi vázrajz és ügyvédi okirat képes ezt a gondot orvosolni. Persze ehhez a két fél együttes megállapodási és kompromisszum készsége is elengedhetetlen! A vázrajz szintén földmérő által készített és a Földhivatal által záradékolt kell, hogy legyen, valamint szükséges a felek aláírása is.

„Van egy vízparti telkem (szántóm, legelőm, stb.), építeni szeretnék rá és az Önkormányzatnál azt mondták, hogy ki kellene vonni a művelés alól a területet”

Ebben az esetben az Építéshatóság kötelezi a tulajdonost, hogy a Földhivataltól kérjen engedélyt a földterület végleges más célú hasznosítására. Ezt az engedélyt a Földhivatal általában megadja amennyiben becsatolják az adott területre vonatkozó beépítési tervet és a kivonási dokumentáció-t. A dokumentációban részletes rajz mutatja a kivonni kívánt terület pontos helyét, valamint egy táblázatos rész pedig a terület nagyságát és aranykorona értékét tartalmazza. A jogerős Földhivatali határozatot követően kezdhető csak meg a beruházás. Ha ezt nem veszik figyelembe, akkor a tulajdonosnak súlyos pénzösszegekbe kerülhet a meggondolatlan építkezés, nem is beszélve az Önkormányzat által kiszabott bírságról.

A termelésből való kivonásért fizetendő térítések szorzói az alábbiak szerint alakulnak szántó, szőlő, kert, gyümölcsös, rét, legelő, nádas és halastó esetében:

I. osztályú minőségű földterület 184000 Ft/1 AK értékű föld
II. min.o. 152000 FT/AK
III. min.o. 120000 Ft/AK
IV. min.o. 88000 Ft/AK
V. min.o. 56000 Ft/AK
VI. min.o. 40000 Ft/AK
VII. min.o. 24000 Ft/AK
VIII. min.o. 8000 Ft/AK

Engedély nélküli más célú hasznosítás esetében a földvédelmi bírság nagysága az engedély nélkül hasznosított földterület AK értékének háromszorosa.

Pl: Gyomaendrődön 1 Ak nagyságú szántón 3-as min.osztályú termőföldön (33,9 Ak/1 Ha) engedély nélküli hasznosításért 88000 Ft-ot kell fizetni + 3*88000 Ft bírságot. Ez összesen 352000 Ft + a földhivatali eljárás (kiszállás helyszíneléshez) díja. Ennek mértékéről minden esetben a Földhivatal ad pontos tájékoztatást!!!

Amennyiben a terület kivonása eléri vagy meghaladja a 400 m2-t, akkor ebben az esetben talajvédelmi tervet kell készíttetni és azt is be kell csatolni a kivonási tervdokumentációval együtt a Földhivatalhoz.

Amennyiben a földhivatalok illetékességi területe felől érdeklődik, akkor azt megtalálja a www.foldhivatal.hu oldalon.

Jelenleg az egyik legnagyobb feladat a mezőgazdasági területek AKG (Agrár Környezetgazdálkodási)Program keretében történő felmérése. Mit is jelent ez? A felmérés idején pontosan rögzíteni kell a felmért terület nagyságát és ezt jegyzőkönyvben is rögzíteni kell. A felmért területek nagyságát 100 m2-es pontossággal kell dokumentálni és a terület jól megközelíthető részén EOV koordináta rendszerben megadott pontot kell megjelölni a beazonosíthatóság érdekében. A felmérés megbízhatósága tehát nagyon fontos, mert az MVH által ellenőrzött felmérés alapján jár a támogatás is! Jelenleg a földi (cm pontosságú mérőállomás!) és műholdas meghatározásokat (cm pontosságú GPS!) alkalmazva végzem a területek felmérését. Gondolkozzon! Bízzon a minőségben és ne kockáztassa sikeres pályázatát nem megbízható felmérés pontossága miatt. Keressen bizalommal!